A beágyazódás (implantáció)
A fogamzáshoz egy élő spermiumnak a petevezetőben egyesülnie kell a petesejttel. A fogamzás az ovuláció után, kb. a 14 nappal a menstruációt követően megy végbe. Az ovuláció során a cervikális nyák viszkozitása csökken, ez elősegíti a spermiumok átjutását a nyakcsatornán és a kürtökbe való eljutását. A találkozás a tuba (kürt) fimbrillált végéhez közel megy végbe. A spermiumok a közösülést követően három napig is életképesek maradnak.
Lombik bébi beavatkozáskor ez a folyamat testen kívül történik meg.
A megtermékenyült petesejt (zigóta), miközben 3-6 napig a méh felé, a beágyazódási hely irányába halad, folyamatosan osztódik. Ennek a folyamatnak a hatására az implantáció idejére a zigótából blastocysta stádiumú embrió alakul ki, melyben a különböző sejtek későbbi differenciálódása megindul. Ennek a fala egy sejtrétegnyi vastag, az embrionális pólus kivételével, amely 3-4 sejt vastagságú. A beágyazódás általában a méh fundusához közel történik meg az endometriumban (méh nyálkahártya), amely addigra a hormonális hatásra megfelelő vastagságú és kellő szerkezeti változáson esett át.
Laboratóriumi körülmények között ezen időszak az, amit az embriók testen kívül töltenek. A tüszőleszívást követően legkésőbb az 5. napon pedig visszakerülnek a méh üregébe.
Beágyazódás alkalmával először az embriócsomó (embrionális pólus) ágyazódik be.
A beágyazódást követően 1-2 napon belül a blastocysta körül egy sejtréteg fejlődik ki, melyet trophoblast sejtek alkotnak. Ezek behatolnak az endometriumba (méhnyálkahártya), és megerősítik a blastocysta megtapadását. A trophoblast sejtekből egyrészt cytotrophoblast sejtek lesznek, amelyek segítik a beágyazódást és végül a placenta (méhlepény) kialakulását. Másrészt syncytiotrophoblast sejtek, melyek a 10. napra humán choriális gonadotropint (hCG), majd röviddel ezt követően egyéb trofikus hormonokat termelnek.
Ezen hormonszint (hCG) ellenőrzésével lehet a terhesség létrejöttét igazolni.
A trophoblasból egy belső amnion és egy külső chorion membránréteg alakul ki. Ezekből áll az amnionzsák, amely tartalmazza a magzatkezdeményt. Az amnionzsák folyadékkal telik meg, és a növekvő embrió miatt terjeszkedik. Hozzávetőlegesen a 12. hétre kitölti a méh üregét.
A trophoblast villusokat is formál, ezek behatolnak a méhbe és placentává (méhlepény) alakulnak. A villusok és a placenta trofikus hormonokat termel, artériás-vénás vércserét biztosít a magzat és az anya keringése között. A placenta a 18-20. hétre alakul ki teljesen, de folyamatosan növekszik. Szüléskor a súlya kb.500 g.
Az embrió
A 10. nap körül három csíralemez (ectoderma, mesoderma, endoderma) különül el az embrióban. Ezután a primitív csík kezd kifejlődni, ebből lesz a velőcső. A 16. nap körül a mesoderma feji része megvastagszik, központi csatornát alkot. Ebből alakul ki a szív és a nagyerek. A szív a 20. nap körül kezd el pumpálni plazmát, majd megjelennek a foetális vörösvérsejtek, amelyek érettek és magvasak. Majd erek képződnek és kialakul az artéria és véna umbilicalis, amely az embrionális ereket a placentával köti össze.
A legtöbb szerv a megtermékenyülést követő 21. és 57. nap között alakul ki (5-10. terhességi hét között). A körponti idegrendszer viszont az egész terhesség folyamán fejlődik.
A terratogén ártalmak (magzatot károsító) hatások iránti fogékonyság a szervképződés szakaszában a legmagasabb.
Az embrió visszaültetése után a kritikus időszak az első hét, amikor az implantáció megtörténik, de a három hetes kímélő életmód mindenképpen javasolt a további lépésről-lépésre történő fejlődés miatt.