Előre jelezheti a vetélést az embrionális fejlődési visszamaradása

  Az embrió korai növekedési elmaradása összefüggésbe hozható a vetélés kockázatával.
A Nottinghami Egyetem kutatásából ugyanis kiderült, hogy a vetéléssel végződő nem iker terhességek 78 százalékánál az embrió a méret szempontjából a legalsó 5 százalékba tartozott.

A kutatók több mint 500 iker és nem iker terhesség első trimeszterében mérték meg az embriók hosszát.
A 247 egyes és 264 iker embriók mind lombikprogram segítségével fogantak, így ugyanis pontosan nyomon tudták követni a terhesség korát.
Minden embriónak megmérték a CRL-értékét (átlagos magzati ülőmagasság) az első trimeszterben, majd nyomon követték az egész terhességet szülésig.

A mérések segítségével felfedezték, hogy az első 12 hét során tapasztalt visszamaradt fejlődés jól jelezte a vetélés veszélyét.
A terhesség idő előtti befejeződése esetében a nem iker babák 77,8 százaléka nem növekedett megfelelően. A kihordott babák 98,1 százaléka megfelelő méretűnek bizonyult az első mérés során.
Az ikerterhességek esetében nem ezt tapasztalták, ott a vetéléseknek csak 28,6 százalékában találtak túl kicsi magzatot.
Dr. Shyamaly Sur, a kutatás vezetője elmondta, hogy az eredmények segíthetnek a vetélés kockázati tényezőinek beazonosításában.
„Több oka lehet, amiért egyes embriók a terhesség korai szakaszában nem fejlődnek megfelelően: magzati rendellenesség, illetve az anyaméh elváltozásai állhatnak a háttérben. Több kutatás szükséges a növekedés és a vetélés mögött rejlő okok kapcsolatának feltárásához. Figyelmünk középpontjában az áll, hogy a méhlepény keringése és az embryo minősége miként befolyásolja a fogantatási arányt és a későbbi vetélések számát.”

Dr. Raj Mathur, a cambridge-i Addenbrooke Kórház nőgyógyásza szerint ez a kutatás rendkívül tanulságos.
A vetélés mögött azonban számos egyéb faktor is tetten érhető. „Figyelembe kell venni az anya kórelőzményét is, teljes egészében kell vizsgálni. A kutatás kiegészíti eddigi ismereteinket a kockázati tényezőkkel kapcsolatban, de meg kell nézni a magzat vérellátását is, illetve, hogy az apjától milyen géneket örökölt” - vélekedett a szakember.

Az ikrek is ugyanúgy fejlődtek az első trimeszterben.
A kutatás során meglepetéssel tapasztalták, hogy az ikerembriók ugyanolyan ütemben fejlődtek az első trimeszter során, mint egyedül megfogant társaik. Nem erre számítottak a kutatók.
"Az ikrek esetében más a helyzet, ezt a területet is tovább kell még kutatnunk” -jegyezték meg a tudósok. Dr. Sur úgy véli, hogy a természetes úton fogant embriók is hasonló növekedési mintát követnek.
Az eredményekről a Brit Termékenységi Társaság éves gyűlésén számoltak be Leedsben.