Blandina

A mi történetünk 5 évig húzódott megszakítás nélkül. 2007-2012 ig. 2006-os házasságkötésünket szerettük volna megkoronázni a gyermekáldással. A legelején nem gondoltuk, hogy ilyen hosszadalmas lesz. Először csak a klinikára jártunk dr. Arany Antalhoz. Ő volt a feleségem nőgyógyásza már régóta. Nála kezdtük el végigjárni a 'lépcsőfokokat'. Miután kiderült, hogy egyikünkkel sincs semmi baj, gyógyszeres és injekciós kezelések sokasága következett. Sajnos mind sikertelen volt. Mindezek mellett egy petevezeték átjárhatósági műtét is kellett. Ezek után hozott kapcsolatba az orvosunk a központtal, személy szerint dr. Várnagy Ákossal. Ez még a központ régi helyén volt. Itt is mindent az elejétől kellett kezdeni. Kezdtük az inszeminációkkal, amiből a másodiknál valami történt... Kezdtünk örülni, de sajnos a hetedik héten elhalt terhességet állapítottak meg. Műtét... Teljesen magunkba roskadtunk, de tudtuk, nem adhatjuk fel. Jött a következő két inszemináció ( már a jelenlegi helyen történt). Szintén sikertelenség. Tovább kellett lépnünk egy szintet a lombik bébi programba. Előtte újabb műtét, a méhtükrözés, ami szintén szükséges volt a tovább lépéshez. Jöhetett az első tüszőérlelés- petesejt leszívás (műtéttel), amiből 2 alkalommal 2 megtermékenyített petesejtet ültettettünk be. Szintén sikertelenség. Még így sem adtuk fel. Következő érlelés - leszívás (műtét) jött. Ezúttal három megtermékenyített petesejtet ültettettünk be. És ekkor történt meg maga a csoda! Egyikük megtapadt, úgy döntött, hogy velünk marad... Életünk legcsodálatosabb időszaka vette kezdetét. Végig minden rendben volt. 2012.10.10-én 10 óra 15 perckor megszületett a mi kis Angyalkánk 3120 grammal és 49 cm-rel. Neve: Varga- Biszak Blandina. Egy csodaszép kislány. Élete első percétől mosolyog. A szülőszobában is úgy hozták oda a vizsgálatok után, hogy "meghoztuk a kis mosolygóst".
Tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy Ő nem lehetne, ha a kezelő orvosaink és a Meddőségi Központ dolgozói nem lettek volna ilyen kedvesek és figyelmesek. Rengeteget köszönhetünk Nekik! A közvetlen légkörnek, annak, hogy a nehéz időkben a sorunkra való várakozás és a szükséges beavatkozások mind nyugodt környezetben történtek.
Ha a történetünk kicsit is ismerős, az nem a véletlen műve... Annak idején megjelentettük a Dunántúli Napló egyik rovatában is.
Időközben szembesültünk azzal, hogy sokan küzdenek hasonló problémával. Nekik annyit üzennénk, hogy soha nem szabad feladni bármennyire nehéz is.
Mi életünk legnagyobb ajándékát köszönhetjük a pécsi Meddőségi Központnak. Szülők lettünk és ez a legcsodálatosabb dolog a világon. KÖSZÖNJÜK SZÉPEN!