Lukács Bence Zalán története

Kedves Krisztina és mindenki, aki alkotja a pécsi meddőségi csoportot!

A mi történetünk 2006-ban kezdődött, mikor úgy döntöttünk jöhet a baba. Igen ám, de hónapról hónapra hiába vártuk azt a bizonyos 2 csíkot nem jött.  Igaz tudtam nem lesz könnyű, mert bizonyos betegség ezt akadályozza hosszas kivizsgálások, műtétek hada várt, de végig csináltuk.  Mikor jöttek az  inszeminációk de hiába, na de jött az első lombik program nagy erővel vágtam neki. Végig csináltam a kezelést megtörtént a leszívás napja 13 petesejt lett,  ami jó örültünk is de sajnos nem osztódott egy sem. Kerestem a hibát magamban, de a központban mondta mindenki majd legközelebb. Tényleg ott mindenki a betegekért van,  maximálisan mindent megtesznek, leírhatatlan érzés,  jó volt oda járni boldogság még akkor is amikor nem volt ép könnyű. Itt kicsit tovább tartott a felépülésem, mert depis lettem. De ezen is felülkerekedtem és megígértem apukámnak lesz unokája. Sajnos már nem élhette meg . Eljött a 2 .lombik kezelés ahol említetek, lehet most hagyni kellene míg rendbe jön a lelkem de hajthatatlan voltam mert ott apu ágya mellett megígértem végig csinálom, így is lett. Eljött a leszívás napja 3 petesejt ebből 2 jó,  kicsit csalódtam, mert előző uh többet mutattak,  na mindegy jött a várakozás hogy osztódnak –e,  ez az idő valami őrület,  nagyon türelmetlen voltam. Eljött a nap tárcsáztam,  és a jó hogy van 1 ami szépen osztódik,  de a másik nem,  de jöhetünk másnap. Hát örültem és szomorú is voltam, mert nem tudtam mi lesz így. Kovács Kálmán dr úr volt aki a beültetést csinálta mert  Várnagy dr úr pont nem volt akkor emlékszem agyon dicsérte a kis drágaságot olyan szép hogy be kellene rakni a tankönyvbe. Krisztina is mondta minden rendben lesz mert vigyáznak rám ott fent .Így is lett,  nem jöttem el a labor vizsgálatra mert úgy voltam majd a megadott uh időponton úgy is kiderül sikerült vagy sem. 2012.09.06.
A  megadott időpontban  Várnagy dr úr mondta , ön terhes,  mondtuk tessék és megismételte nem akartam elhinni, de mutatat a gépen tessék ott van. Mindenki gratulált a központban és mi is leírhatatlanul boldogok voltunk. Még egy pár alkalommal,  megfordultam de mindig mindenki nagyon kedves volt. Idő előtt kb. 8-9 hét környékén uh voltunk és Krisztina is bejött. Meg akartuk tudni milyen nemű a babánk.  Krisztina mondta 50% hogy fiú, Kálmán dr úr mondja mi lesz a neve mi a párommal rávágtuk Luca,  á az biztos nem mert 98% fiú lesz, na és akkor hogy hívják majd , kérdezik tőlünk én szó hoz sem jutottam párom rávágta Bence .  Hát itt kapta a nevét. Sajnos a terhességem nem volt könnyű,  fenyegető vetélés, cukor,  vérnyomás, de a hitem hogy vigyáznak rám ott fenn és az a sok törődés, amit attól a sok embertől kaptam akik itt a központban dolgoznak és a klinikán erőt adott.  2013.04.21 15:25 perckor Dr Várnagy Ákos és Dr Stefanovits Ágnes kezei által, világra jött a mi egyetlen drága kincsünk. Nincs annyi szó, amivel ezt a sok segítséget meg lehetne hálálni és köszönni. Minden tiszteletünk és hálánk az önöké és ezt amíg élünk soha nem felejtjük. KÖSZÖNJÜK :LUKÁCS BENCE ZALÁN,LUKÁCS PÉTER és JÓ MAGAM RAUSCH GEORGINA